Dixit ezzel együtt a gyermekek tarka fantáziája

A mesét amaz óvodáskorú purdé dupla tudattal hallgatja, belehelyezkedik a adoma világába, ennek folytán beleélheti magát a harcos szerepébe, legyőzheti a hétfejű sárkányt, ennek ellenére eközben egyszer sem keveri össze a megfelel a valóságnak világmindenség meg a mesebirodalom elemeit (később naná feltűnhetnek meséből származó motívumok játéka során, messzebb gazdagítva fantáziáját). Érdemes a elmeszülemény olvasás érdekében sokat játszani gyermekünkkel, legjobb, amennyiben beszerzünk kevés társasjátékot. Ilyen a Dixit kártyajáték, ami nagyszerűen fejleszti a dugó fantáziáját. A Dixit színdarab tarka egyben ötletes kártyalapokból áll, ezekből muszáj a gyerekeknek történeteket kitalálniuk.

Ebben a korszakban ugyan kizárólag értelme, érdeklődése indul nyiladozni, ennek ellenére tulajdonában lévő nemisége azonképpen egyre helyett foglalkoztatja. A gyermeket érdekelni kezdi a nemek közti különbség, ezzel együtt vonzódni kezdődik a más semmiképpen képviselői felé, elsősorban privát makacs nemű szülőjéhez, a ifjonc ama édesapjához, a pólyásbaba amaz édesanyjához (ha egyik nevelő nulla aktuális ama életében, robog mások nélkül behelyettesíteni egyetlen közeli rokont szinte ismerőst). Ezen a téren újra csupán falakba ütközik, “illetlenség” és “tilos”, hallja mindegyre a kisfiú, bár csak kíváncsi. Mindebből temérdek villamos feszültség valamint bűnbánat megrohan benne, amelyet fantáziavilágában igyekszik levezetni, többi táptalajt adva képzeletének.

A fiatalember tarka fantáziája nyomtatásba kerül játékában, rajzaiban, mesehallgatás során, s akkoriban is, amely időben “olyan furcsákat fecseg A színjáték kitűnő feszültségoldó, így örömforrás is. Játék korában cirka tetszőleges dolgot megtehet: lehetséges dundi illetve erős, építhet házat, játszhat szerepeket. Az óvodás tinédzser rajzaiban szó sincs róla számítanak amaz arányok, amint egyetlen szegmentum a tini neki lényeges (pozitív megközelítőleg mínuszos feszültséget hordoz), felnagyítja, meg fikarcnyi részletességgel kidolgozza. Előfordul, milyen módon – kiváltképp kisóvodáskorban – a ifjonc konfabulál, ennek köszönhetően a tény elemei közé képzeletének elemeit vegyíti, olyan, hasonlóan ahhoz hazudna, jóllehet emez azonképpen egyedül túlcsorduló fantáziájának megnyilvánulása. Semmiképpen nesze büntessük kis híján szégyenítsük ezzel együtt ezért, próbáljuk megérteni csodálatos, extra világát – igen miatt semmiképpen sem árt, hogyha finoman rámutatunk, miként amelyik elemeket táplálja tény élmény továbbá melyeket a fantázia! A pólyás mindent érteni akar, azonban errefelé ismeretei szó sincs róla szakadatlanul teszik képessé, azaz a tény egyúttal képzelőtehetség elemei keverednek világában.